„Akikre ismeretlenül is számíthatunk – a ráckevei tűzoltók” – interjú

Segítenek, ha kismacska ragad a fa tetején, ha vihar után áll a víz a pincében, vagy fakidőlés történt, ha ég egy épület, lángol – füstöl a szeméttelep. Ott vannak baleseteknél, műszaki mentéseknél, éjjel, nappal, ünnepnapokon. Tele hivatástudattal és valami megmagyarázhatatlan, sokak számára érthetetlen elszántsággal, amire kevesen képesek. Ők is szülők gyermekei, gyermekek szülei, társak, párok, vagyis hús-vér emberek. Köztünk élnek, hétköznapi hősök, mégis, ha róluk szólnak a hírek, akkor vagy ők segítenek a bajbajutottakon, vagy ők maguk vannak bajban. De kik is ők valójában, és milyen az élet a ráckevei Önkormányzati Tűzoltóságon?

Csordás József parancsnok úrral és Varga Viktóriával, a Ráckevei Önkormányzati Tűzoltóság elnök asszonyával beszélgettünk.

„Az Önkormányzati Tűzoltóság köztestületi formában működik, amelyet a Ráckevei Tűzoltó egyesület és Ráckeve Város Önkormányzata alapított. Jelenleg 16 fő főfoglalkozású tűzoltóval és 1 fő önkéntes tűzoltóval 9 településen lát el tűzoltási és műszaki mentési feladatokat. A köztestület vonulási területe az illetékes hivatásos tűzoltósággal kötött együttműködési megállapodás alapján lett meghatározva. 2012. január 01-től Ráckeve és térsége a Szigetszentmiklósi Hivatásos Tűzoltóság működési területéhez tartozik. Az együttműködési megállapodás alapján az önkormányzati tűzoltóság vonulási területe: Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Lórév, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu” Ez a hivatalos információ a város honlapján.

Csordás József parancsnok urat kérdezem:

Mit jelent ez pontosan? Tudható, hogy mekkora e területek összessége / nagysága? Mennyi lakóépület, ingatlan tartozik önökhöz?

Igen valóban 9 település tartozik tűzoltóságunkhoz. A területünket, úgy kell elképzelni, hogy Szigetújfalu északi részétől / tököli gáttól/ egészen a Csepel-sziget déli részéig / Tasi-zsilipig/, az RSD másik oldalán az 51-es főút Majosháza-Délegyháza elágazástól az 51-es főút Bács-Kiskun megye tábláig, valamint Apaj vasútállomás és a Kiskunlacházát Bugyival összekötő úton lévő körforgalomig tart. Ide bele tartoznak a sóderbányák, az egész Bankházi reptér és az RSD-n lévő szigetek /Angyali sziget, Vesszőzátony sziget, Kerekzátony sziget, Senki sziget, Rózsa sziget/. Rózsa sziget érdekessége, hogy területileg már Bács-Kiskun megyéhez tartozik, így Kunszentmiklós Műveleti területe, viszont oda Kunszentmiklós csak gyalogosan tud vonulni, így káreset estén mi is riasztást kapunk erre a szigetre. A területi nagyságot tekintve a 9 település 328 négyzetkilométer. A települések lakosságszáma megközelítőleg 34 ezer fő, ez a szám a nyári viszonylatban a Duna parti üdülőövezetekben megnövekszik, a hosszasan nyaralók és turisták látogatása miatt. Itt azért megjegyezni kívánom, hogy a 9 településen évente közel 300-350 káreset van.

Milyen feltételek kellenek ideális esetben egy ekkora feladat ellátásához?

Működésünket több jogszabály is szabályozza. A személyi feltételeket tekintve a fentebb említett 16 fő főfoglalkozású és 1 fő önkéntes tűzoltóval működik tűzoltóságunk. Ez úgy oszlik szét, hogy 3 szolgálati csoport van 24-48 órás szolgálati rendben. Csoportonként 5-5 illetve 6 fő, napi szolgálatban 4 fő, 1 fő mindig kötelező szabadnapon vagy szabadságon van. Ez a létszám kevés. A 2015-ös évek előtt 20 fő főfoglalkozású tűzoltónk volt. Ez az a létszám, mellyel teljesen zökkenőmentesen kiadhatók voltak a szolgálatok. 16 fő esetén, ha valaki betegállományba megy, akkor abban a csoportban már nem is tud senki szabadnapra, szabadságra menni. Arról ne is beszéljünk, ha egyszerre két fő betegszik le, mert akkor már a szolgálat kiadása is veszélybe kerül. A mi esetünkben a megfázás, láz az „nem betegség”, azzal nem lehet betegállományba menni. A létszámcsökkentésre azért volt szükség, mert a korábbi város vezetés 16 fő főfoglalkozású létszámra tudta biztosítani az anyagi támogatást. A tárgyi feltételeknek most már mondhatom, hogy teljesen megfelelünk. Jogszabály szerint 2 db 2000 L víz szállítására alkalmas tűzoltógépjárműfecskendővel kell rendelkeznünk. Jelenleg nekünk 3 tűzoltó gépjárműfecskendőnk van és ebből kettő is több mint 2000 L víz szállítására alkalmas. Egyéni védőeszközeink és technikai felszereléseink teljesen megfelelnek a jogszabályban leírtaknak.

Mit hoz(hat) önöknek 2020 (személyi-, tárgyi fejlesztés)?

Már most tudom, hogy semmilyen jó irányban történő változás nem lesz a 2020-as évben. Úgy gondolom, hogy itt most említést érdemel költségvetésünkről beszélni egy kicsit. Amit tudni kell, hogy költségvetésünk 4 részből tevődik össze: állami támogatás, önkormányzatok lakosságarányos támogatása, saját bevételből azaz bérmunkákból és „pályázatokból”. Most számokról nem igazán beszélnék, de ami biztos, hogy 2014 óta nem emelkedett állami támogatásunk, 2020-as évben 260 ezer forinttal csökken. A környező települések önkormányzatai sajnos nem lakosság arányosan támogatják tűzoltóságunkat. A 2019-es évben Szigetújfalu és Áporka Önkormányzata egyáltalán nem nyújtott támogatást kérelmünkre. A többi település kisebb, nagyobb összegekkel támogatta tűzoltóságunkat. Amennyiben a területünkön lévő Önkormányzatok mindegyike lakosság arányosan támogatná vagy tudná támogatni tűzoltóságunkat, akkor 2020-ban nem 30 milliós hiánnyal kezdenénk az évet, és várnánk megmentőnk Ráckeve Város Önkormányzatának hosszú évek óta tartó többlet támogatásáról szóló döntését idén is. Így elmondhatom, hogy nem meggyőzőek a kilátásaink ez évre nézve. Fejlesztéseket a költségvetésünkből nem tudunk megvalósítani, pedig több fejlesztést is tervezünk tűzoltóságunkon, de ezeket csak támogatók, vállalkozók bevonásával tudjuk megvalósítani. Nincsen kerítésünk, ablakok cseréjére, tetőszigetelésre, szertárunk energetikai felújítására, raktárhelyiség kialakítására, polcrendszerek beszerzésére lenne szükségünk. Ezek csak néhányak, de a legfontosabbak a teljes beruházási terveinkből. Az sem szerencsés, hogy udvarunkban egy másik kft is üzemel. Ez talán egyedülálló az Országban. A tűzoltóság udvara ezáltal egy „átjáróház”. Vannak esetek, mikor riasztáskor többszöri tolatással tudunk csak kiállni a tűzoltóautóval a szertárból, mert annyi autó, meg ember van az udvarban, hogy nem férünk ki. Meglátásom szerint ezen érdemes lenne Önkormányzatunknak elgondolkodni, hogy hosszú távon nem lenne-e szerencsésebb egy különálló kisebb tűzoltó laktanyát építeni, és a mostanit bérbe adni esetleg értékesíteni. Az épületünk, szertárunk olyan régi, energetikailag elavult állapotban van, hogy a korszerűsítése több 10 millió forintba kerülne.

Civilek és vállalkozások segítségét kérve, hőkamerára gyűjtenek. Lehet tudni, hogy hol tart a kezdeményezés?

Igen, egy hőkamerára nagyon nagy szükségünk lenne. Nagyban tudná segíteni a munkánkat, személy keresésnél, füsttel telítődött helyiségekben való tájékozódásnál, tűzfészkek és gócpontok felkutatásánál. Ez a kamera amire jelenleg gyűjtést indítottunk el, 600 ezer forintba kerül. Továbbra is számítunk a felajánlásokra, mert még messze vagyunk a célunktól.

Nincsenek könnyű helyzetben, és a hivatásuk is gyakran állítja önöket kemény helyzet -, feladat elé. Soha nem lehet tudni, mit hoz a szolgálat. Mégis… Mi hajtja önöket? Mi a motiváció egy új holnaphoz?

Valóban már évek óta nem vagyunk könnyű helyzetben. Azt lehet mondani, kisebb túlzással, de szinte minden évben úgy megyünk neki a karácsonynak, hogy az év végi záróvacsorán nem tudom azt mondani biztosra a fiúknak, hogy jövőre is ebben a formában, nehézségek nélkül tudjuk végig csinálni az elkövetkező évet. Szinte minden évben van olyan tűzoltó, aki a kevés fizetés és a bizonytalanság miatt inkább a civil életben helyezkedik el.

Valóban reggel mikor elindulunk otthonról sosem tudjuk, hogy a következő 24 órában mi vár ránk, milyen nehézségeknek nézünk elébe, valamint azt sem tudjuk biztosan, hogy ugyan úgy érünk e haza, mint ahogy reggel elindultunk otthonról. Azt mondom, hogy az évek alatt mi már csak megszokjuk ezt, de a családtagok nem, ez nekik a legrosszabb. Hogy mi hajt minket? Talán az, hogy tudunk az embereken segíteni, ha baj van. A motiváció? – talán már az a legkevesebb. Kezdjük már lassan elérni azt a szintet, hogy már nincs mi motiváljon minket. A fizetések alacsonyak, van olyan tűzoltónk, akinek a tűzoltóságon kívül másod és harmad mellékállása is van, hogy a családját el tudja tartani. Sajnos ez is csak Magyarországon van így. A környező országokban és Nyugat Európában már olyan fizetéseket kapnak a tűzoltók, hogy a 24 órás szolgálat után a 2 pihenőnap ténylegesen pihenésre van és nem arra, hogy plusz munkát vállaljon.

Többször láttam önöket – az egységeket – rendezvényeken. Csillogó szemű gyerekek, és szülők sokasága ült már a szerkocsikban, fotózkodott gépjárművel, tűzoltóval egyaránt. Jó volt látni a közvetlenségüket! Ezek szerint jó a kapcsolatuk a lakossággal?

Úgy gondolom, hogy igen. Minden rendezvényen igyekszünk részt venni, melyre meghívást kapunk. Legyen az egy óvodai bemutató vagy egy falunap. Örömmel mutatjuk meg felszereléseinket és gépjárműveinket a kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt. Évente sok gyermekcsoportot látunk vendégül laktanyánkban is. Nem csak megmutatjuk nekik a tűzoltóságunkat, hanem korcsoport szerinti bemutatókkal, tesztekkel, feladatokkal is készülünk. Legjobb érzés, amikor a gyerekek érdeklődnek és némelyikük tényleg hősként tekint ránk, mint SAM a tűzoltóra. Bár minden alkalommal keresik a csúszócsövet, de sajnos nekünk az nincs. Ilyenkor a résztvevőktől vagy a szülőktől, ismerősöktől kapott visszajelzések alapján érezhetjük, hogy évről évre szorosabbá válik nemcsak a kapcsolat, de az együttműködés is a lakossággal.

Kívülállóként azt gondolom, hogy valamiféle kimondatlan szövetség van az egységeken belül – hívhatjuk összekovácsolódásnak / összetartásnak is – és mozzanatokból, pillantásokból tudják, hogy mit szeretne a kolléga. Jól gondolom?

Igen, jól gondolja. Ezt a szakmát nem is lehet másként elvégezni csak egy összeszokott társasággal. Ezért van az, hogy állandó szolgálati csoportok vannak, csak nagyon ritka esetben fordul elő a szolgálatcsere. Egy jól összeszokott társaságnál már szinte mondani sem kell, hogy kinek mi a feladata, mindenki tudja magától.

Hol a határ – van e határ – a magánélet és a hivatás között?

A többiek nevében nem igazán tudok nyilatkozni. Én ezt a határt még nem igazán találtam meg. Mivel én két beosztást is betöltök tűzoltóságunkon / 24 órában tűzoltás vezetőként vonulok a káresetekhez, majd a többi nap a parancsnoki teendőimet látom el/, ami abból is áll, hogy akár hétvégén vagy éppen éjszaka csörög a telefonom és intézkednem kell. A családomnak csak köszönettel tartozom a megértésükért. Több kollégám is van, aki szintén nem csak a 24 órás szolgálatban foglalkozik a tűzoltóság ügyeivel, hanem szabadidejükben is. Ezért nekik is köszönettel tartozom.

Milyen önöknél egy nyugodt, szolgálaton kívüli nap? Család, barátok, kertészkedés, darts?

Itt is csak a magam nevében tudok beszélni. Nálam egy szolgálaton kívüli nap természetesen a családé, amikor csak tehetem részt veszek a gyermekeim foci edzésein, hétvégi mérkőzéseiken. Darts? Igen, ez egy nagy szerelem. Sajnos nem sok időm van rá, de amatőr szinten egyre több versenyen indulok és most már elmondhatom, hogy rajtam kívül két kollégámat is sikerült megfertőzni vele. Így már a versenyeken Tűzoltóságunkat 3 fővel képviseljük.

Meddig lehet hivatásos / önkéntes tűzoltónak lenni tiszta fejjel, fásultság nélkül?

Úgy gondolom, hogy aki az iskolai tanulmányait elvégzi és utána tűzoltónak áll, akkor jó esetben maximum 20-25 évig lehet ezt a szakmát végezni, bár ez az egyéni beállítottságtól, pszichés és fizikai állapottól is függ. 55 éves kor felett én biztosan húznék egy határt, de mint tudjuk Magyarországon nincs ilyen határ, így a mindenkori nyugdíj korhatárig kell a tűzoltóknak is dolgozni.

Varga Viktória elnök asszonyt kérdezem

(A régebbi időkre visszanyúló ismeretségünk okán, Vikivel tegeződünk – ezért most is így beszélgetünk.)

2019 év végén vetted át a tisztséget. Mik az eddigi tapasztalataid?

Egy szó, mélyvíz (stílszerű oltás tekintetében). A tűzoltókkal eddig is volt szakmai kapcsolatom tűz-, és munkavédelem területén oktatások és egyéb egyeztetések, tudásfejlesztő pályázati program kapcsán. Ez a szerep és kapcsolat az önkormányzati Tűzoltósággal más. Igyekszem legfőképp az Ő érdekeiket képviselni, azonban már most látszik, hogy azért emellé társul egy komoly költségvetés és annak tervezése 2020-ra és sajnos meg kell, mondjam a központi költségvetés nagyon szűkös, a gazdálkodás pedig problémás, mert a települések sem tudnak annyit áldozni erre, amennyi támogatás szükségszerű lenne. De nem adjuk fel, küzdés van erőn felül most nekem, nekünk, tűz vagy műszaki mentés esetén pedig az állománynak.

Elnökként mi az, amiben hozzá kell tenned, illetve hozzá tudsz tenni a tűzoltóság fejlesztéséhez / életéhez?

Elemzek, statisztikákat készítek, kapom a jelentéseket, nyomon követem a vonulásokat, a napi működést. Bejárást tettem, beszélgetünk egyre többet az állománnyal is, pl. gyűlés keretében. Az ismeretek megszerzése nélkül nem tudnék tervezni. És most bizony terveznünk kell! Jótékonysági felhívások jelentős teret fognak kapni, a korábban elmondottak miatt, sajnos egy hőkamera beszerzése is anyagi problémát jelent, éppen egy gyűjtést indítottunk ennek kapcsán. Tervezünk Tűzoltó bált is, és sok minden mást, mely által a lakosok még közelebb kerülhetnek a mi hőseinkhez. Sok egyéb más programot tervezünk, melyekről még nem beszélhetek, és egy központi egyeztetést újra el kell indítsunk. Számos infrastrukturális problémával is küzdünk, pár éven belül szeretném, ha ez is megoldódna. Összefoglalva: teljes mellszélességgel küzdeni fogok a Tűzoltóságért példamutató kampányokkal, eszközökkel és folyamatos szakmai egyeztetésekkel a háttérben.

Egyedül nőként a sok férfi között, hogy érzed: küzdelmes bánni az urakkal, vagy hallgatnak rád és együttműködnek veled?

Bevallom a szakmám miatt is gyakrabban dolgozom együtt férfiakkal és a munkavédelem, tűzvédelem területén volt mit megszoknom. Így a férfias közeg nem zavaró számomra. Nem szólok és nem is szólhatok bele a munkájukba, viszont vannak olyan közös pontok, ahol határozottan fel kellett lépnem. Szerintem tudják a Fiúk, hogy értük csinálom azt, amit csinálok. Kedvesek velem, igen együttműködőek és bíznak bennem, erre a bizalomra pedig igyekszem rászolgálni.

Kívülről látsz bele a ráckevei tűzoltók hétköznapjaiba. Milyenek ők valójában? Inkább emberileg gondolom, hiszen ha megszólal a sziréna mert riasztás van, ott akkor minden arcizom befeszül, a tekintetek elkomolyodnak, és megindulnak az adott címre, az ismeretlen feladat felé, hihetetlen komoly szabályozási keretek között, mint a robotok… persze mindeközben minden egyenruha érző embert rejt.

Családapák, érző emberi szívek és lelkek. Van olyan szituáció, mikor Ők is be tudnak zuhanni, de erősebb a hivatástudat és az ösztönös cselekedet, mint minden más. Még nem vonultam a Fiúkkal, de tervbe van véve. Csak azért várom, mert azt gondolom, akkor érzem majd át igazán azt mi is történik körülöttük, bennük, bennem és akkor lesz teljes a kép. Akkor fogok valóban azonosulni azzal, amiért tudatosan teszek, kötelességemnek érzem, és szerintem onnantól már belém is fog ivódni mindez.

Önkormányzati Tűzoltóság Ráckeve bankszámlaszáma: 11742070-20010018

Kérjük, a közlemény rovatban feltüntetni szíveskedjenek: „adományozás – hőkamera”

Fényképek forrása: Önkormányzati Tűzoltóság Ráckeve Facebook oldala, weboldala valamint Csordás József parancsnok úr saját fényképei

Kívánok mindannyiuknak erőt és kitartást a munkájukhoz! Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést!