Méhek & darazsak – Stenczel Zoltán méhésszel beszélgettünk

Méhek vagy darazsak. Jelentős különbség van közöttük, mind előfordulásukat tekintve, a „lakhatásukban”, mind pedig az életmódjukban, szokásaikban.

• A méheket akkor lehet inkább látni, amikor rajzás időszak van. Tavasszal a repcén kezdenek. Ha jó, és kedvező az időjárás akkor elkezdenek nagyon szaporodni. Mivel így már kevés a helyük és esetleg a méhész nem figyel eléggé rájuk, akkor a méhek nevelnek még egy anyát, majd az öreg anyával a méhek egy része kirepül és rajzanak. A méhrajzás nagyon hangos, elég ijesztő hanghatás, hiszen egy raj állhat akár 30-40 ezer tagból. Egy kaptárban nagyjából 80 ezer méhecske lehet, és az onnan kirajzó csapat is több tízezer dolgozóból állhat. Fontos, hogy nem kell tőlük megijedni, nem kell csapkodni, hadonászni, mert amikor rajzanak, a rajzással vannak elfoglalva és nem bántanak! Akkor sem kell megijedni, amikor valahova letelepednek – mintha egy szőlőfürt lenne, ezt úgy képzeljük el: kisebb, nagyobb szőlőfürt. Attól függ, milyen nagy volt a család, és mennyien jöttek el belőle. Tehát első nap amikor a méhek kirajzanak, még nyugodtak, nem bántanak, mert a rajzással vannak elfoglalva, de utána azért már vigyázni kell, mert védik magukat. Ekkor sem azért támadnak, mert agresszívak volnának, egyszerűen csak védekeznek. Előfordulhat, hogy még júliusban, akác után is rajzanak a méhek, vagy találkozhatunk velük még augusztusban, de előfordulhat októberben is, de az általában már a méhész hibája, mert esetleg nem kezelte az atka ellen rendesen őket, és emiatt a méhek elhagyják a kaptárt. Példával: ha valakinek irthatatlan mennyiségű egér vagy patkány van a házában, nem áll neki irtani, hanem elköltözik onnan. Ugyanígy van ez a méheknél. Vagy nincs számukra elegendő táplálék, ekkor felkerekednek és elmennek gyűjteni.
• A darazsakkal ugyanúgy tavasztól találkozhatunk, ám ők ilyenkor augusztus, szeptember, de akár októberben is nagyon sokan vannak. A darázs nagyobb mint a méh, sárga – fekete csíkos. A darazsaknál csak az anya éli túl a telet, a többi darázs elpusztul. A méheknél a kaptárban vagy fa odvában, fürtben, összetömörülve melegen tartják az anyát és egymást télen.
• Érdekes dolog ez, mert a darázs ugyanúgy beporzó rovar mint a méhecske, vagy más bogár, azonban velük az embernek több a problémája, mint a haszna. A darázs veszélyesebb a méhnél, mert amíg a méhecske egyszer szúr, a fullánkja ott marad, ahova szúrt és ő abba belepusztul, a darázs többször tud szúrni. És a darázs mérge kicsivel erősebb, mint a méhecskéé.

Milyen az allergiás reakció a méhszúrásnál, vagy darázscsípéseknél?

• A méhek nem csípnek, ők szúrnak. De ha valaki allergiás a szúrásra, akkor mindegy, hogy méh, vagy darázs szúrja meg – még akkor is, ha a darázs mérge kicsit erősebb, és az hamarabb fog hatni. A lényeg az, hogy ha kb. 15 percen belül nem okoz a szúrás rosszullétet, nehézlégzést, nincsen légzési elégtelenség, nincsen szédülés, rosszullét, nem lázasodik be, nem megy fel a vérnyomása, akkor nem allergiás. Az, hogy a szúrás helye megdagad, kellemetlen, az nem allergia, az egy bőrfelületi reakció – attól nem kell megijedni. Azonban ha az előbb felsorolt tünetek közül bármelyiket tapasztaljuk, akkor viszont amilyen gyorsan csak lehet, irány az orvos, vagy az orvosi ügyelet!

Mit tehetünk, ha azzal szembesülünk, hogy a kertünkben ott van egy „fürtöcske” méhekkel?

• Nem kell őket bántani, de nem is kell tőlük megijedni! A Katasztrófavédelem 112-es számán keresztül, vagy akár a Tűzoltóságot közvetlenül felhívva lehet kérni méhész elérhetőséget, és ővele fel lehet venni a kapcsolatot. A méhek befogása nincsen napszakhoz kötve, őket bármikor be lehet fogni. Ahogy mondtam, a rajzás azért következik be, mert a kaptárban már túl sok a fiasítás, vagy a méz, nincsen helyük, nem tudnak hova szaporodni. Ekkor nevelnek egy új anyát és őt követve keresnek maguknak „másik lakást”.
• A méhrajbefogás – ha be tudom fogni – nem kerül pénzbe, az ingyenes. De ha például már régóta – mondjuk – a kéménybe vannak beköltözve a méhek, ott készítettek maguknak lépet, akkor őket onnan kicsalogatni már nem tudom, olyankor meg kell bontani a kéményt – vagy esetleg a falban vannak a méhek, és a falat bontani szükséges, hogy kiszedjem őket onnan. De ha a tulajdonos nem enged bontani, akkor sajnos le kell a méheket fújni, meg kell őket ölni, és az irtószer pénzbe kerül. Nem beszélve arról, hogy az meglehetősen rossz érzés, amikor a méhésznek meg kell ölnie a méheket – ilyen esetben az irtószert meg kell fizetni.
• A darázs esetében ez a következőképpen néz ki: a kiszállási díj 5.000,- Ft, majd a továbbiak attól függnek, hogy kell-e bontani, vagy nem kell bontani, illetve mekkora a darázsfészek, mennyi darázsirtó szerre van szükség: ez a kiszállási díjon felül a 25-30 ezer forintig is elmehet. De általánosságban azt szoktam mondani, hogy a kiszállási díjon felül + 5.000,- Ft, tehát összességében 10.000,- Ft-ból – hacsak nem valami extrém esetről van szó – a darázsirtás megvan.
• Ha bontani kell, én csak bontok, természetesen megpróbálom a legkisebb kárt okozva ezt megoldani, azonban javítani nem javítok.

Mi történik a befogott méhekkel?

• A befogott méhek úgynevezett rajládába kerülnek, azokat elviszem minimum 5 kilométerrel távolabb bármilyen más méhészettől, majd a szükséges kb. 2-3 hetes megfigyelés és karantén után ezek a méhek visszakerülnek méhészetbe, ha nem betegek, egészségesek. Ezalatt az időszak alatt a méhek ugyanúgy jönnek-mennek, repkednek, de az 5 km-es körzetükben nincsen más méhészet, nem tudnak más méheket megfertőzni, és eközben folyamatos megfigyelés alatt állnak. Sajnos van olyan betegség, aminek a gyógyszere csak a benzin, meg a gyufa. Ilyen a nyúlós költésrothadás, például idén, mikor a környékünkön is méhzárlat volt emiatt érvényben.

Milyen helyeket szeretnek a méhek és milyeneket a darazsak? A kéményt már említetted…

• A méhek, igen, általában a kéményekben, fák odvaiban, bokrokon, akár a kerítésen, akár postaládán telepednek meg. Általában egyébként oda telepednek, ahol biztonságosnak érzik a megállást, a pihenést: vannak úgynevezett kutató méhek, akik felderítik a terepet, és amit ezek az egyedek biztonságosnak vélnek, oda telepedik a többi méh is. Tehát bárhol lehet velük találkozni. Egyébként maximum két napot töltenek ott, ha nem fogják be őket, aztán mennek tovább. Persze azért mindenkinek jobb az, ha szólnak a méhekről: a méhek gondos kezekbe kerülnek a méhészhez, a lakók pedig megnyugszanak. Egyébként egy méhraj, ha megpihent nálunk bárhol és továbbállt, visszatérni nem fog. Az előfordulhat, hogy a következő évben érkezik egy újabb raj, és esetleg ugyanott pihen meg, ahol az azt megelőző évben az előző pihent, de ugyanaz a raj nem tér vissza. Ebben nincsen semmi különös, egész egyszerűen arról lehet szó, hogy maga az a hely vonzza őket valamiért, azt a helyet vélik biztonságosnak.
• A darazsakkal, lódarazsakkal padlásokon lehet találkozni, deszkázott mennyezetekben, könnyűszerkezetben lécek alatt. Ők is a biztonságot keresik, tehát például sűrűn nyitogatott ajtónyílásokban ritkábban vannak, mint elhagyatott, kevésbé használt padlásokon. De kerítésoszlopokban, zártszelvényekben, postaládában ugyanúgy előfordulhatnak. Darazsak esetében nem ajánlatos magánemberként nekikezdeni az irtásnak: ha darázsirtásra megyek, én is védőruhában, hosszúnadrág, pulóver, méhészoverallban, vastag gumikesztyűben – úgynevezett saválló kesztyűben – végzem ezt a munkát. A ruházaton egyébként még így is át tud szúrni a darázs.
• A darázsirtást egyébként csak esti időpontban végezzük, amikor már besötétedett, mert akkor a darazsak már hazamentek, minden egyed „otthon van”. Az irtás után pedig a fészket el kell égetni mindenféleképpen.

Darázsból többféle létezik. De melyik a legagresszívabb?

• A kecskedarázs, amelyik a földben fészkel. Nem mondom, hogy a padláson fészkelő darázs nyugodt, de a földben fészkelő az nagyon agresszív és kiszámíthatatlan. Saját tapasztalat, hogy miután egy ilyen darázs Makádon megcsípte a bokámat, mert nem volt rajtam a védőruhához bakancs, csak félcipő… három napig alig álltam a lábamra. Ha ez a darázs beköltözik a talajba, őt is észre lehet venni, mert a lyukon keresztül jönnek ki és mennek be. Az ilyen fészkeket se próbálják meg házilag irtani, ugyanis itt sem elég csak befújni őket, hanem a fészket meg kell találni és el kell égetni!

Amellett, hogy ne bántsuk a méheket, fontos, hogy ne is ártsunk nekik. Mi a véleményed a CUKROS VÍZRŐL?

• NEM! Ne adjunk a méheknek cukros vizet! Semmiféleképpen nem, több okból sem: az egyik, hogy megzavarjuk őket. A másik, hogy a cukros vízre egyre több és több méhecske fog érkezni, és majd abból lesz a baj, hogy jönnek és jönnek a méhek! Ne itassuk őket cukros vízzel! A méhecskék mindig megtalálják, amire szükségük van, illetve ha mégsem, akkor ott a méhész, aki tudja, hogy mikor mit kell csináljon!

Egyébként meddig élnek a méhek?

• A méh anya akár 4 -5 évig él. A heréket ősszel a dolgozók kikergetik a kaptárból. A dolgozó méhek (ők nőstények) nagyon rövid ideig élnek, negyven valahány napot. Ők konkrétan halálra dolgozzák magukat.

Mi történik akkor, ha méhészetből szabadul el az állomány?

• Ilyet én eddig csak hírekben hallottam. Ez esetleg olyankor fordulhat elő, amikor vándorlunk, és kocsin, utánfutón visszük a kaptárokat. Ha ott valamiféle baleset történik, koccanás, vagy felborul a vontatmány, kinyílik a kaptár, akkor elszabadulhatnak a méhek. Na az igen komoly feladat, és ez esetben súlyos kára keletkezik a méhésznek. De szerencsére ez igen ritka!

Van e tudomásod olyan tévhitről, amit mindenképpen szeretnél eloszlatni?

• Igen, van ilyen. Ha a szomszédomban, vagy a közelemben méhészet található, az nem jelenti azt, hogy az én kertemben, a virágaimon vagy a zöldségeimen az illető méhecskéi szorgoskodnak. Ugyanis a méhek 5 kilométeres körzetben mindent megtalálnak, amiről úgy gondolják, hogy az nekik jó. Tehát az tévhit is lehet, hogy a szomszéd méhészet méhe szúrt meg engem, ha van ilyen a közelemben, vagy emiatt nem merem kiengedni a kisgyereket, kutyát, macskát, mert a halastóból méhek isznak. Persze, benne van a pakliban ez is, de nem írott szabály. És ugyanígy erdőkben, kirándulás közben is megszúrhat a méhecske, ha keresztezzük véletlenül egymás útját: ahogy mi is meg tudunk ijedni, ő is – ekkor pedig szúr. Ez egy baleset, és nem az állat agressziója.
• Tény, hogy vannak időszakok, amikor kicsit megbolondulnak a méhek is: például a repcén, vagy a mustár, ami valamiért megbolondítja őket, olyankor kicsit agresszívabbak. Illetve megérzik az időjárás változást is. Ilyenkor inkább kerüljük el, és ne piszkáljuk őket.

A szolgáltatásoddal kapcsolatban mit lehet tudni? Van valamiféle hivatali idő, körzet, bármi, amit fontos lehet tudnunk?

• Én munka mellett végzem a méhészkedést, így ahogyan az időm engedi, úgy tudok foglalkozni a befogással, vagy a darázsirtással. De ennek túlzott jelentősége nincs, mert a darázsfészek nem fog eltűnni magától, és megeshet az is, hogy a méhraj másnapra odébb áll. Tehát mindenképpen telefonos egyeztetés szükséges. Én Ráckeve, Makád és ezek 5-10 km-es körzetében dolgozom: Kiskunlacháza, de akár még Szigetcsép, aztán Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Lórév. Dömsödön egy barátom végez ilyen tevékenységet, oda inkább ő szokott menni, ha szükséges.

Végezetül tehát, összefoglalva: ha valaki méhrajt, darázsfészket talál, mely számára veszélyérzetet kelt, hívja a 112-es segélyhívót, vagy a Tűzoltóságot, akkor mi megadjuk a méhész vagy darázsirtó szakember elérhetőségét, és mindenki azt a feladatot fogja végezni, amihez ő ért. A lényeg addig is, hogy ne hajtsuk a méheket, darazsakat, ne piszkáljuk őket! A méhek egy-két nap után pedig minden bizonnyal tovább is állnak.

Nagyon szépen köszönjük a beszélgetést!